Nem sokat tudok II. Ottokár cseh királyról. Az
viszont biztos, hogy megérdemelten nevezték el róla České Budějovice reneszánsz
és barokk épületekkel szegélyezett, macskakővel kirakott főterét. Ottokár volt
ugyanis az a király, aki nem felejtett el sörfőzési jogot adományozni a településnek.És lám-lám, ma ez a város a sörgyártásáról (esetleg még a KOH-I-NOOR ceruzájáról) világhíres.
Dél-Csehország fővárosának korábbi,német neve valaha Budweis volt. Nagy hiba volt átkeresztelni a várost, hisz a
Budweis névvel máris nagyobb eséllyel indulhatna a Budweiser márkanév használatával kapcsolatos perekben.
De erről kicsit később.
Advent első vasárnapján a város főterén zajlik az élet, sütik a
kolbászt, forog a körhinta, mindenfelé csapolják a sört vagy éppen forralt bort
mérnek, kézművesek, vásárosok kínálják a portékájukat. A tér közepén áll egy
hatalmas, Sámsonról elnevezett szökőkút. A kút környékén kell lennie egy szabálytalan
alakú kőnek, amin egykor az akasztófa állt. Mondják, ha erre rálépsz, sosem
találsz haza. Mi nagyon nem akarunk másnap hazamenni, de hiába keressük ezt a
követ, mind olyan szabálytalan.
Megnézzük a tér sarkán álló Fekete tornyot, ahol lépcsőfutó
versenyeket is szoktak rendezni, és amelynek a tetejéről csodás lehet a
kilátás, de sajnos októbertől áprilisig zárva tartják. Pedig most majdnem olyan
szép az idő, mint áprilisban.
Nem baj, nem is a látnivalókról akarok én írni, hanem a város nagy
hagyományokkal rendelkező sörgyáráról. Könnyű megtalálni, csak be kell írni egy
GPS-be a címét: a Karoliny Svétlé 4. és követni az instrukciókat.
Vasárnap délután lévén, a Robin Cook regények alapján
készült amerikai filmek látogatói központjára emlékeztető hatalmas, napsütötte,
üvegfalú aulában csak mi vagyunk. A sarokban egy kis üzlet, márkatermékek
vásárlására van itt lehetőség.
Mi öten alkotunk egy csoportot, így részt vehetünk egy
vezetett serfőző körúton. A jegyekért 350 koronát fizetünk, ebben két felnőtt
és három diákjegy foglaltatik, akit érdekel, számoljon (a cseh korona árfolyama
pedig mostanában úgy 11,50
Ft).
Angol vagy német nyelvű idegenvezetést lehet kérni,
hozzánk csapódik még egy fiatal pár,a lány talán cseh, a fiú svájci. Az
idegenvezetőnk egy középkorú férfi, hihetetlenül szimpatikus és kedves, fél óra
elteltével a barátainak szólít minket. Biztat, hogy fényképezzek csak nyugodtan.
Én egyébként rettenetesen örülök már annak is, hogy egészen kiválóan értem
amit mond.Nem volt ez így a nyáron, a londoni National Gallery-n belüli idegenvezetés
során, és akkor szomorú is lettem egy kicsit.Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a sörgyártáshoz sokkal jobban
értek, mint a művészetekhez. Most tanulok meg néhány új szót, úgy mint: brewery,malt,barley,hop,
valamint számtalan információhoz jutok a sörgyártás kapcsán.
A túra célja annak megismerése, hogy kapcsolódik a
hagyományos technológia a modern sörgyártáshoz.
Kiderül, hogy a Budweiser Budvar összetevői a különleges
dél-csehországi maláta,a híres zateci komló,a kristálytiszta artézi víz.
A budejovicei sörgyárban már az 1200-as években főzték a
sert,de a nagy kapacitású gyár,részvénytársaság 1795 óta működik. Akkoriban még
nem Budvarnak nevezték az italukat, viszont mire felvették és levédették a
Budweiser valamint a Budvar (Budějovice Pivovar) nevet (1920-as, 30-as évek), addigra az amerikai Anheuser-Bush sörcég már rég használta a Budweiser márkanevet. Hisz ők ezt még 1878-ban
levédették! 1918-ban a szesztilalom miatt leállt a sörgyártás, majd azt
1933-ban folytatták, szintén a Budweiser névvel. A nagy amerikai cég meg is
próbálta felvásárolni a cseh privatizáció idején kis vetélytársát,de végül a
kormány ezt megakadályozta. Az amerikaiak pedig bírósághoz fordultak, harcolnak
a piacért. Hát innen a márkanév használatával kapcsolatos számtalan jogvita. Az
érintett államok bíróságai abban kell hogy döntsenek, és döntenek is, hogy kié
az igazi Budweiser.Én mindenesetre a cseheknek drukkolok.
Bárhogy is van ez, a cseh Budweiser igazi minőség, azt a
világon mindenhol ismerik. Nyílt titok a nagy titok, miszerint jellegzetes ízét,kellemes
aromáját a moldvai maláta, a zateci
komló és a 300 méter mély artézi
forrásból jövő víz adja. A sörgyárnak saját artézi kútjai vannak, az ezekből
nyert víz bármilyen kémiai módosítás nélkül is kiváló, bébivíz minőségű.
A sörgyártás központja a sörfőzőház,ez a sörfőzde szíve. Itt
keverik össze ezt a kiváló minőségű vizet a többi hozzávalóval,malátával,
komlóval, és nem használnak semmilyen pótanyagot (árpa, rizs).A pépet egy
technikailag fontos, bizonyos hőmérsékletre felmelegítik, aztán forralják, kétszer
összezúzzák, élesztővel erjesztenek, leválasztanak, szűrnek, megint forralnak,végül
hűtenek. A kedves idegenvezető mindezt ábrán is elmagyarázza, de ez a rész nekem bonyolult,engem kevésbé
érdekel, mint a jogi problémák. Minden esetre az biztos, hogy kétféle erjedés
van, alsó és felső, attól függően, hogy az élesztő a sör felszínén vagy az
alján állapodik meg.A Budweiser Budvar alsó erjesztésű, a 10 napig tartó
erjedés során alkohol és széndioxiod
képződik,ezek aránya jelentősen befolyásolja az adott sörfajta ízjellemzőit. Henger
alakú, kúpos fémtankokat használnak az erjesztésre, környékükön érezni is az
erjedési folyamat enyhe szagát.
Külön meglepő számomra, hogy az egész gyár területe mennyire rendezett és mindenhol milyen nagy a tisztaság.
A serfőző túra része egy kóstoló a jéghideg pincében, ahol a
sör végső erjedése és érlelése zajlik (ez az ászokolás). Hatalmas fémtartályokban,
1 fokon érlelik 90 napon át, a
palackozást megelőzően a friss sört.Az átitatódik szén dioxiddal,az élesztő
leülepszik, kialakul a habszerkezete.Az érlelt sört végül átszűrik, az szűrés
után tökéletesen átlátszó,majd sterilizált hordókba töltik. Ez az a bizonyos
young beer, ami még nincs pasztörizálva, hisz arra már csak palackozást
követően kerül sor. Az íze semmi más sörhöz nem hasonlítható, hihetetlenül
finom.Sör ennyire jól nekem még nem
esett, mint itt. Egy alaposan beöltözött
néni csapolja, mintha tehenet fejne, és jóízűen iszik velünk ő is,csakúgy, mint a vezetőnk. Gondolom egy pivovárba csak olyan
alkalmazottat vesznek fel, aki szereti a sört…De nem sajnálják tőlünk sem, a kezünkbe adnak még egy-egy pohárral, úgy indulunk tovább.
A palackozóban vasárnap délután nincs műszak, este kezdenek
a dolgozók, de nem is hiányzik a zaj.Itt először az üvegeket mossák,
sterilizálják, ellenőrzik a sérülésmentességüket. Tölcséreken keresztül
megtöltik őket, majd kupakokkal lezárják.Csak ezután jön a pasztörizálás, 66
fokon. Majd címkéznek és összecsomagolnak óránként 40000 palackot. Végül 60
országba elszállítják.
Dobozos sört nem látunk sehol, megkérdezzük hát, ennek mi az
oka. Mint kiderült,azokat Ausztriában az Ottakringer dobozolja. Reméljük,
ebből nem lesz jogvita.










1 megjegyzés:
Kedvcsináló ez az írás,kívácsi lettem a folytatásra is.
Megjegyzés küldése